dinamika A: 1835 Dynamica [es. nem m.] (Kunoss: Gyal.); 1839 dynamicai [sz.] (NSz.); 1893 Dinamika (PallasLex.) J: 1 1835 ? ’a mechanikának az a része, amely a mozgásokkal mint erők okozataival foglalkozik | Dynamik 〈Teilgebiet der Mechanik〉’ (↑), 1854 ’ua.’ (Nszt.); 2 1839 ’dinamizmus a filozófiában | Dynamismus 〈in der Philos〉’ (NSz.); 3 1893 ’akusztikai és zenei diszciplina, amely a hangerősségeket vizsgálja | akustische und musikalische Disziplin der Tonstärke’ (↑); 4 1907 ’lendület(esség) | Elan’ (Nszt.)
dinamizmus A: 1841 dynamismus (MNy. 69: 497); 1893 dinamizmus (PallasLex.) J: 1 1841 ’dinamikai elmélet a filozófiában | Dynamismus 〈in der Philos〉’ (↑); 2 1912 ’lendület(esség); erőteljesség | Elan; Kraftfülle’ (Nszt.)
dinamikus A: 1841 dynamicus (Nszt.); 1865 dynamikus (Babos: KözhSzt. dynameter a.); 1893 dinamikus (PallasLex.) J: 1 1841 ’lendületes; erőteljes | schwunghaft; dynamisch’ (↑); 2 1865 ’az erőtanhoz tartozó | die Dynamik betreffend’ (↑)
Nemzetközi szók. | ≡ ném. Dynamik; ang. dynamics [többes szám]; fr. dynamique; stb.: ’dinamika’; – vö. még lat. dynamice, (h.) dynamica: ’ua.’ [< gör. *δυναμική (τέχνη) ’erőtan, az erővel, az erő hatásával foglalkozó tudomány’] | ném. Dynamismus; ang. dynamism; fr. dynamisme; stb.: ’dinamizmus’ | ném. dynamisch; ang. dynamic; fr. dynamique; stb.: ’dinamikus’; – vö. még gör. δυναμικóς ’erőteljes, hatékony’. A görög szavak a gör. δύναμις ’erő, képesség’ szóra mennek vissza. A franciából terjedt el. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel került át, részben latinosított végződéssel. ∼ Ugyanerre az etimonra megy vissza: din ’az erő mértékegysége’ (1893: PallasLex.), amely nemzetközi szóként leginkább a ném. Dyn ’ua.’ közvetítésével került át a magyarba.