dilettáns A: 1789 Dilettant (Nszt.); 1808/ Dilettántnak (NSz.); 1796 Dilettánsok (Nszt.) J: ’műkedvelő | Dilettant’
dilettantizmus A: 1835 Dilettantismus [es. nem m.] (Kunoss: Gyal.); 1844 dilettantismus (Nszt.); 1846 dilettantizmusból (Nszt.) J: ’kellő szakértelem v. tehetség nélkül végzett tevékenység | Dilettantismus’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Dilettant; ang. dilettante; fr. dilettante; ol. dilettante; stb.: ’dilettáns’; – az olaszból terjedt el [< ol. dilettarsi ’gyönyörködik’; vö. lat. delectare ’gyönyörködtet, mulattat’] | ném. Dilettantismus; ang. dilettantism; fr. dilettantisme; ol. dilettantismo; stb.: ’dilettantizmus’. ⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át. A dilettáns alak latinosított végződésű.
☞ Szily-Eml. 86; EtSz.; TESz.; EWUng.→ delikát