dilemma A: 1784 dilema-kaptsos-beszéded (NSz.); 1807 dilemmát (Nszt.) J: 1 1784 ’téves v. hamis okoskodás, következtetés | Art Vernunftschluß’ (); 2 1807 ’két lehetőség közötti választási kényszer | Dilemma’ ()

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. dilemma ’kettős tétel’, (h.) ’téves v. hamis okoskodás, következtetés’ [< gör. δίλημμα ’kétértelmű tétel, állítás’].  ≋  Megfelelői: ném. Dilemma; fr. dilemme; stb.: ’dilemma, kényszerhelyzet’.  ⌂  A köznyelvben a 2. jelentésben használatos.

TESz.; EWUng.