diktátor A: 1559 dictator (Székely I.: Krón. 56a); 1604 Dictátori [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Dictatúra a.); 1788 Diktátort (Nszt.) J: 1 1559 ’a köztársasági Rómában rendkívüli alkalmakkor kinevezett, korlátlan hatalmú tisztviselő | Diktator zur Zeit der römischen Republik’ (); 2 1788–1789 ’korlátlan hatalmú személy | Person von unbeschränkter Macht’ (NSz.)

diktatúra A: 1763 dictaturája (SzT.); 1862 diktátura (NSz.); 1912 Diktatúra (RévaiLex.) J: 1 1763 ’tollbamondás | Diktat, Ansage 〈Text〉’ (); 2 1806 ’korlátlan hatalom | unbeschränkte Gewalt, Vollmacht’ (Nszt. diktatúra¹ a.); 3 1811 ’iratok másolásával foglalkozó hivatal | Registratur 〈als Amt〉’ (Nszt. diktatúra² a.); 4 1842 ’parancsuralmi rendszer | Diktatur 〈Staat〉’ (Nszt. diktatúra¹ a.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. dictator ’a szenátus által választott, korlátlan hatalommal felruházott (ókori) római főtisztviselő’, (h.) ’zsarnok; vezér; levélíró’ [< lat. dictare ’mond, közöl; tollbamond; stb.’; vö. →diktál] | lat. dictatura ’a zsarnok teljhatalma’, (h.) ’ua.; írásmód, levélírás módja’.  ≋  Megfelelői: ném. Diktator, Diktatur; fr. dictateur, dictature; stb.: ’diktátor, zsarnok’, ’diktatúra’.  ⌂  Ma a diktátor a 2., a diktatúra a 4. jelentésében használatos. A diktatúra mára már elavult 1. és 3. jelentése a hazai latinság hatására keletkezett.  ∼  Idetartoznak: diktatórius ’diktátori, zsarnoki’  (1865: Babos: KözhSzt. dicta a.); diktatórikus ’ua.’  (1921: Nszt.); ezekhez vö. lat. dictatorius ’diktátorra jellemző’ és ném. diktatorisch ’parancsoló, önkényes’.

EtSz.; TESz.; EWUng. diktál