digó A: 1835 k. Diga (Nyr. 26: 74); 1880 digók (Bálint: SzegSz.) J: 1 1835 k. ’olasz ember; olasz kubikos | Italiener; italienischer Erdarbeiter’ (↑); 2 1898 ’kubikoskordé | Karren eines Erdarbeiters’ (Nyr. 27: 412); 3 1914 ’törökméz; cukorka | türkischer Honig; Bonbon’ (MNy. 10: 73); 4 1920 ’olasz, szerb fagylaltos | italienischer, serbischer Speiseeishändler’ (Nyr. 49: 127) Sz: digóz 1925 digózással [sz.] ’egy fajta talajjavítási eljárás | Art Verfahren bei Bodenverbesserung’ (Nszt.) | digózik 1971 digóznak ’〈nő〉 olasz férfival flörtöl | mit Italiener(n) flirten 〈Frau〉’ (EstiH. 1971. szept. 7.: [2])

Olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Ol.  (tr.) digo ’hallja csak! hé!’, (fri.), (vel.) digo ’mondom!; figyelj ide!; megértette(d)?’, – ol. dico ’mondom’ [< ol. dire ’mond’ (lat. dicere ’ua.’)].  ⌂  A szó közvetlen népi érintkezés útján Észak-Itáliában állomásozó magyar katonák, ill. Magyarországon dolgozó föld- és építőmunkások, cukrászok nyelvéből került a magyarba: a gyakran hallott olasz (indulat)szó maguknak az olaszoknak a bizalmas nyelvhasználatú, pejoratív megnevezőjévé vált. Hasonló jelenséghez vö. m.  (N.), (R.) csujes ’szláv paraszt’  (1920: Nyr. 49: 44) < szbhv. čuješ ’hallod-e?; érted?’; m.  (N.), (R.) nuscsu ’román’  (Bakos F.: REl. 451) < rom. nu sțiu ’nem tudom’; stb. A származékok jelentése más-más alapon kapcsolódik az olaszokhoz.

☞ EtSz.; MNy. 42: 61; TESz.; GPann. 1: 21, 151, 2: 111; EWUng.→ diktál