dialektus A: 1749 Dialectus (Farkas: GLEl.); 1759/ dialektusban (MNy. 69: 496); 1813 dialekt (SzT.) J: ’nyelvjárás | Mundart’

dialektológia A: 1843 dialectologiával (Nszt.); 1893 Dialektologia (PallasLex.); 1949 dialektológia (Nyr. 76: 235) J: ’nyelvjárástan | Dialektologie’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Dialekt; ang. dialect; fr. dialecte; stb.: ’nyelvjárás, tájnyelv’; – vö. még lat. dialectos ’ua.’, (ú.), (h.) dialectus ’ua.’ [< gör. διάλεκτος ’beszélgetés; beszédmód, stílus; nyelv, nyelvhasználat; nyelvjárás’] | ném. Dialektologie; ang. dialectology; fr. dialectologie; stb.: ’nyelvjárástan’. E tudományág neve a franciában keletkezett a fr. biologie ’biológia’, géologie ’geológia’ stb. mintájára.  ⌂  A dialektus a latinból származik, a dialekt változat és a dialektológia német közvetítéssel került át a magyarba, utóbbi latinosított végződéssel.  ⊚  Mindkettő elsősorban nyelvtudományi szakszó, bár egyes művészeti ágak területileg elkülönülő változatainak jelölésére a néprajzban is használatos.

☞ TESz.; Farkas: GLEl.; EWUng.→ dialektika