diadalom ∆ [4] A: 1372 u./ dyadalmat (JókK. 50); 1550 k. dyadalm (KolGl.); 1560 k. Dyadalóm (GyöngySzt. 834.) J: 1 1372 u./ ’küzdelem | Kampf’ (↑); 2 1416 u./¹ ’győzelem | Sieg’ (BécsiK. 270); 3 1831 ’(elsöprö) siker | (überragender) Erfolg’ (Nszt.) Sz: diadalmaz 1416 u./¹ mėǵdÿadalmaʒna ’megvéd’ (BécsiK. 12); 1416 u./¹ dÿadalmaʒ ’bosszút áll’ (BécsiK. 40); 1416 u./¹ dÿadalmaʒic ’győzedelmeskedik’ (BécsiK. 270) | diadalmazás 1416 u./¹ diadalmazaſaert (BécsiK. 179) | diadalmas 1518 k. dyadalmaſſaghy [sz.] (PeerK. 335) | diadalmaskodik 1653 diadalmaskodik (Nyr. 40: 404)

diadal A: 1710 diadallal (MNy. 1: 415) J: 1 1710 ’győzelem | Sieg’ (↑); 2 1734 ’küzdelem | Kampf’ (NSz.); 3 1843 ’(elsöprö) siker | (überragender) Erfolg’ (Nszt.)

A szócsalád alapja, a diadalom fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű. A végződés a -dalom névszóképző; vö. aggodalom (→aggik¹), birodalom (→bír) stb.

A diadal szórövidülés. |  ⌂  A diadalom-ból keletkezett, valószínűleg a viadal (→vív) analógiájára.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Mindkét szó eredeti jelentése ’harc, küzdelem’ lehetett, a ’győzelem, diadal’ jelentés metonímia.  ⚠  A →díj-jal való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.