deviza A: 1788 devise [-e: birtokos személyjel] (Nszt.); 1838 deviseje (Nszt.); 1908 deviza (Nszt.) J: 1 1788/ ’jelige; jelmondat | Losung; Wahlspruch’ (↑); 2 1877 ’külföldi pénznemre kiállított váltó, csekk v. utalvány | Zahlungsanweisungen in fremder Währung’ (Nszt.)
Francia jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. | ≡ Fr. devise ’jelmondatos jelkép; jelmondat, jelige; fizetőeszköz’; – vö. még ném. Devise ’ua.’. A francia főnév a fr. deviser ’feloszt’ igéből keletkezett. ≋ Megfelelői: ol. divisa; le. dewiza; stb.: ’jelszó, jelige; fizetőeszköz’. ⌂ A szóvégi a hanghelyettesítés eredménye. Ma főleg pénzügyi szakszóként csak 2. jelentésében él.
☞ TESz.; EWUng.