desszert A: 1795 deszert (MNy. 30: 32); 1808 dessert (Nszt.); 1837 Deserhez (SzT.); 1908 desszertté (Nszt.) J: 1 1795 ’édes csemege, édesség 〈mint étkezési egység〉 | Dessert’ (↑); 2 1933 ’egy fajta, csokoládéval bevont édesipari termék | Art Pralinen’ (Nszt.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Dessert ’utóétel’ [< fr. dessert ’ua.; utolsó fogás’ < fr. desservir ’terítéket leszed, asztalt bont’]. ≋ Megfelelői: ang. dessert; ol. dessert; stb.: ’utóétel’. ⌂ A bécsi cukrászok nyelvéből kerülhetett át a magyarba. A 2. jelentés metonímia.
☞ EtSz. deszert a.; TESz.; EWUng.→ szervíroz