derékalj A: 1400 derekal (OklSz.); 1586 Derékaly (SzT.); 1602 darakalj (SzT.) J: ’fekvőhelyre terített, lószőrrel v. tengeri fűvel kitömött, meleg, lapos dunyhaféle ágynemű | Unterbett’

Összetett szó. |  ⌂  A →derék ’has; törzs’ + →al ’alsó rész’ jelöletlen, birtokos jelzős alárendelő összetétele. Hasonló szemléletű összetételhez vö. →fejal. A derékalj alak az alj ’alsó rész’ (→al) hatására jött létre.

NyK. 42: 402; TESz.; EWUng. al, derék