dereglye × A: 1627 dereghle (MNy. 79: 512); 1786/ Dereglyéjeket (Nyr. 95: 99); 1798 deregjékre (NSz.); 1805 dërëglye (NSz.) J: 1 1627 ’vesszőfonásos, saroglyaféle eszköz | Art Schragen mit Flechtwerk’ (↑); 2 1786/ ’lapos fenekű, nagyméretű csónakszerű szállítóhajó | Prahm’ (↑); 3 1794 ’tengeri hajóhoz tartozó, partraszállásra használatos ladik | Beiboot’ (NSz.); 4 1833 ’révhajó, komp | Fähre’ (Kassai: Gyökerésző 1: 423); 5 1862 ’〈tréfás használatban〉 ócska hintó, batár | wackeliges Gefährt 〈scherzhaft〉’ (CzF.); 6 1959 ’vízimalom talpa | Ponton einer Wassermühle’ (NéprKözl. 4/3: 106)

Jövevényszó, ám az átadó nyelv és az átvétel körülményei bizonytalanok. |  ⌂  Nagy valószínűséggel a →taroglya szláv vagy német elődjével függ össze. Ez a hangalak az átvételkor lezajlott palatális irányú hangrendi átcsapással kerülhetett a magyarba. Ezzel a folyamattal együtt más hangtani (pl. a szó eleji t > d), ill. jelentéstani változás (pl. ’vontató ‹részben szárazföldön, részben vízen›’) is bekövetkezett. Így a dereglye és →taroglya bizonyos szempontból szóhasadásos párjai egymásnak.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. dereglija ’nagyobb fajta csónak’; cseh  (morva) deregľa ’a kocsi elején lévő saroglya’.

☞ TESz.; Nyr. 95: 99; Hadrovics: UElSk. 187; EWUng.→ taroglya