dénár A: 1541 Denarnak (Sylvester: ÚT. 1: 69); 1568 denarius (NySz.); 1754 dénár (NSz.); 1836 Dinár (NSz.) J: ’egy fajta pénznem, ill. váltópénz | Denar’

Vándorszó. |  ≡  Gör.  (biz.) δηνάριον; oszm. dinar; ném. Denar; ol. denaro, (bol.) denar; stb.: ’csekély értékű pénzérme’. Vö. még lat. denarius ’római ércpénz’, (h.) ’csekély értékű pénzérme; fizetőeszköz’ [< lat. denarius ’tízet tartalmazó, tízből álló’].  ⇒⌂  A magyarba a latinból és németből, esetleg még olasz közvetítéssel került át.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza: dinár ’szerb, majd jugoszláv pénznem’ (1893: NSz.), amely a szbhv. dinar ’ua.’ átvétele.

EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 625; TESz.; EWUng. dékán, garas