demonstráció A: 1577 demonstratio (MNy. 69: 362); 1737 demonstrátiot (SzT.); 1784 demonstrációt (Nszt.); 1824 démonstrátiojára (SzT.) J: 1 1577 ’bizonyítás | Beweisführung’ (↑); 2 1761 ’(pénzügyi) elszámolás | Rechnungslegung’ (SzT.); 3 1807 ’bemutatás; szemléltetés | Vorführung; Darstellung’ (Nszt.); 4 1836 ’(elterelő) hadmozdulat | (ablenkende) Kampfbewegung’ (Nszt.); 5 1843 ’tömegtüntetés | Massenkundgebung’ (Nszt.)

demonstrál A: 1583 megh demonſtralunk (EWUng.); 1700 demonstrálják (NSz.); 1876 demonsztrálja (NSz.) J: 1 1583 ’igazol | beweisen’ (↑); 2 1790 ’bemutat; szemléltet | vorführen; veranschaulichen’ (Nszt.); 3 1848/ ’tüntet | an einer Demonstration teilnehmen’ (NSz.); 4 1848 ’〈katonailag〉 felvonul | aufmarschieren’ (Nszt.)

demonstrátor A: 1794 Demonstrator (NSz.); 1893 demonstrátor (PallasLex.) J: 1 1794 ’bizonyító személy | argumentierende Person’ (↑); 2 1893 ’tanszéki munkára alkalmazott egyetemi hallgató | Student, der am Lehrstuhl versch. Arbeiten verrichtet’ (↑)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. demonstratio ’ábrázolás, bebizonyítás, bemutatás’ | lat. demonstrare ’mutat, ábrázol, bemutat, bebizonyít’ [vö. lat. monstrum ’figyelmeztető, intő jel’] | lat. demonstrator ’bemutató, vmit szemléltetéssel bizonyító ember’.  ≋  Megfelelői: ném. Demonstration, demonstrieren, Demonstrator; fr. démonstration, démontrer, démonstrateur; stb.: ’bizonyítás, fejtegetés, tüntetés’, ’bizonyít, bemutat, tüntet, felvonul’, ’kimutató, megmutató (személy)’.  ⌂  A demonstráció és demonstrál politikai jelentése részben angol, az oktatással kapcsolatos pedig német hatásra jött létre.

☞ EtSz.; TESz. demonstrál a.; EWUng.→ monstrum