delfin A: 1533 Delphin hal (Murm. 1154.); 1702 delfin (NySz.); 1874 delphinák (Nszt.) J: ’a fogas cetekhez tartozó, nagy testű, hal alakú, tengeri emlősállat | Delphin (Delphinus delphis)’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat., (h.) delphin, lat. delphinus: ’delfin’ [< gör. δελφίς ~ δελφίν, δελφῖνος [birtokos eset] ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ném. Delphin; ol. delfino; stb.: ’ua.’. ⌂ A delfina változat téves latinosítás eredménye. ∼ A delfin régi magyar megnevezései: tengeri ártány (1604: Szenczi Molnár: Dict. Délphin a.); tengeri disznó hal (1708: Pápai Páriz: Dict. Delphin a.).
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.