dekorál A: 1606 decorálja [✐] (EWUng.); 1860 dekorálva [sz.] (NSz.) J: 1 1606 ’kitüntet | auszeichnen’ (↑); 2 1843 ’díszít | schmücken’ (Nszt.)

dekoráció A: 1792 Dekorátziók (Nszt.) J: 1 1792 ’színpadi berendezés, díszlet | Bühnenausstattung’ (↑); 2 1811 ’díszítés; díszítmény | Ausschmückung; Verzierung’ # (Nszt.); 3 1818 ’kitüntetés; érdemrend | Auszeichnung; Ehrenzeichen’ (Nszt.)

dekoratív A: 1875 decorativ (Nszt.); 1893 dekorativ (PallasLex.); 1927 dekoratív (Nszt.) J: 1 1875 ’látványos | spektakulär’ (↑); 2 1893 ’díszítő | schmückend’ (↑); 3 1925–1927 ’mutatós külsejű személy 〈különösen nő〉 | ein angenehmes Äußeres aufweisend 〈haupts. Frau〉’ (Nszt.)

A szócsalád legkorábbi tagja, a dekorál latin jövevényszó. |  ≡  Lat. decorare ’díszít, ékesít; dicsőít, magasztal’ [< lat. decus ’ékesség, díszítmény’].  ≋  Megfelelői: ném. dekorieren; fr. décorer; stb.: ’díszít, ékesít’.  ⌂  A francia nyelvi hatás által vált elterjedtté.

A dekoráció és dekoratív nemzetközi szók. |  ≡  Vö. ném. Dekoration; fr. décoration; ol. decorazione; stb.: ’díszítés’; – vö. még lat.  (k.), (h.) decoratio ’díszítmény, cifraság, dísz’ | ném. dekorativ; ang. decorative; fr. décoratif; stb.: ’díszes, mutatós’. A franciából terjedtek el.  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át, részben latin végződéssel.

☞ EtSz.; TESz. dekoráció a.; EWUng.→ doktor