dátum A: 1529 datomat (MNy. 79: 511); 1561/ datuma (MNy. 64: 350); 1716 dátumja (SzT.) J: 1 1529 ’keltezés; időpont | Datum’ # (↑); 2 1722 ’(megvesztegetésként adott) ajándék, adomány | (Bestechungs)gabe’ (SzT.); 3 1796 ’adat | Angabe’ (Nszt.); 4 1796 ’tényező; körülmény | Faktor; Umstand’ (NSz.)
datál A: 1652 dataltatot [sz.] (EWUng.); 1689/ datált [sz.] (MNy. 74: 508) J: ’keltez | datieren’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. (h.) datum (lit(t)erarum) ’keltezés’ [< lat. datum (est) ’adva van v. adatott’ < lat. dare ’ad’] | lat. (k.) datare ’keltez’. ≋ Megfelelői: ném. Datum, datieren; fr. date, dater; stb.: ’keltezés; keltez’. ⚠ A datál németből való származtatása téves.
☞ EtSz.; NytudÉrt. 44: 18; TESz.; EWUng.→ árendál, dancs, dotál, dózis, kondíció, mandátum, pardon, randevú, rekviem, tojik, tradíció