darázs A: 1389 ? Daras [szn.] (OklSz.); 1395 k. daraʒt (BesztSzj. 1147.); 1405 k. daras (SchlSzj. 1731.); nyj. dërázs (MTsz.) J: 1 1389 ? ’a méhvel rokon, fekete-sárga csíkos, ragadozó v. növényevő életmódú, hártyás szárnyú rovar | Wespe (Vespidae)’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1950 k. ’méh | Biene’ (Nyatl.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2. jelentés metafora. ⚠ Az a magyarázat, amely szerint a darázs elvonás eredménye egy *darázsol ’ingerel, irritál’ igéből, ez az ige pedig a szláv *dražiti ’ua.’ átvétele, a magyar ige adatolatlansága miatt nem bizonyítható.
☞ TESz.; EWUng.; JuhászD-Eml. 161→ ló-