darab A: 1270/ Darabheg [hn.] (OklSz.); 1305 dorobus [sz.] [szn.] (OklSz.); 1395 k. darab (BesztSzj. 1277.); 1560 hws drab (GyöngySzt. 3956.); 1598 derabol [sz.] (NySz.) J: 1 1270/ ? ’rész, töredék, törmelék | Stück, Teil- od. Bruchstück, Brocken’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 [főleg jelzői értékben] 1570 ’bizonyos hosszúság(ú), tartam(ú), nagyság(ú) stb. 〈távolság, idő, terület stb.〉 | ein Stück 〈Weg, Land usw.〉, eine Weile’ # (SzT.); 3 1708 ’fonalnak, fonásra kerülő szösznek egy bizonyos mennyisége | eine gewisse Menge von Garn od. Spinnfaser’ (Pápai Páriz: Dict.); 4 1762 ’kötet | Band eines Buches’ (NSz.); 5 1787 ’színdarab | Theater-, Musikstück’ # (Nszt.); 6 1792 ’falka, csorda | Herde’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Falka a.); 7 1832 ’ügydarab | Aktenstück’ (NSz.); 8 1959 ’munkadarab | Werkstück’ (ÉrtSz.) Sz: darabos 1305 [szn.] (↑)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szln. drob ’darabka; hulladék; belsőségek, zsigerek’, (V.) drȏb ’dara’; szlk. drob ’darabka’, droby [többes szám] ’belsőség, aprólék ‹baromfié›’; or. дpoбь ’sörét; törtszám; törmelék’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óész. germ. draf ’darab; hulladék’; lett drapsnas ’ua.’].  ⇒⌂  Korai jövevényszóként feltehetőleg a pannóniai szlávból került a magyarba.  ⌂  Az 5., 7. és 8. jelentés kialakulását talán a ném. Stück ’az egész egy darabja; részlet; stb.’ is befolyásolta. – A darabol ’feldarabol, szétdarabol, felaprít’  (1372 u./: JókK. 131) valószínűleg a darab igeképzős származéka, de szláv jövevényszó is lehet; vö. óe. szl. drobiti; szbhv. drobiti; szlk. drobiť; or. дpoбить; stb.: ’ua.’. A (R.) dereb ’kis darab’  (1405 k.: SchlSzj. 1871.) feltehetőleg a derebdarab (→diribdarab) ikerszó előtagjának önállósulásával keletkezett; vö. még a derab, ill. dirib ’darab’  (1716: EWUng.) változatokat is.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 147; TESz.; EWUng.→ diribdarab