csuszpájz A: 1816 csuszpajszos [sz.] (MNy. 65: 231); 1820 Tsuzpajsnak (SzT.); 1823 Czuspeisz kanál (MNy. 65: 231); 1844 zuspajzos [sz.] (MNy. 65: 231); 1865 csuzpájz (NSz.); 1880 csuszpájzos [sz.] (NSz.); 1890 csuszpájszban (NSz.); nyj. csújszpájsz (MTsz. cuspájsz a.); csuszpáz (ÚMTsz.) J: ’főzelék | Gemüsegericht’
Német jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Zuspeise, (au.) Zuspeis, (N. au.) tsušpais: ’köret, körítés’ [< ném. zu [elöljárószó] + Speise ’szilárd táplálék, fogás, tál, étel’]. ⌂ A csújszpájsz változat első j-je a ném. (h. baj.-osztr.) ᴛsui̯ ’-hoz, -hez, -höz’ hatására keletkezhetett. ⊚ A szó leginkább a családi nyelvhasználatban él.
☞ TESz.; EWUng.→ spájz