csokoládé A: 1699 Csukorlatéhoz (MNy. 79: 511); 1704 Csukaladi (ItK. 22: 3); 1706 csokuládival (Nyr. 73: 19); 1736 csukolátának (Nyr. 73: 19); 1748 Cioccolátával (NSz.); 1757 csokoladára (NSz.); 1760 csokoládét (NSz.); 1783 tsokoládára (Nszt.); 1786 Csukolladé (SzT.); 1801 Tsokoláta (NSz.); 1802 Kokoládé (NSz.); 1815 csokoládot (NSz.) J: 1 1699 ’megőrölt kakaóbab, kakaóvaj, cukor, es. tej felhasználásával készült, szilárd halmazállapotú, barna színű édesség | Schokolade’ # (↑); 2 1704 ’kakaóporból forró tejjel, es. vízzel készült, édes ital | Trinkschokolade’ (ItK. 22: 3)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Schokolade, (R.) schockolata, (h.) tšukəlādi; ol. cioccolata; sp. chocolate, (R.) chocollatl; or. шoкoлaд; stb.: ’csokoládé’. Vö. még lat.  (h.) chocolata ’ua.’. A spanyolból terjedt el [< azték chocolaia ’csokoládéital’].  ⇒⌂  A magyarba német és olasz közvetítéssel került át.  ∼  A csoki ’csokoládé’  (1932: MNy. 28: 90) szórövidülés a csokoládé-ból -i kicsinyítő képzővel.

☞ EtSz.; Bárczi: FrJsz.; TESz.; EWUng.