csóka A: 1138/ ? Cauka [szn.] (MNy. 32: 132); 1211 ? Chouka [szn.] (OklSz.); 1215/ Choucad [sz.] [szn.] (VárReg. 197.); 1395 k. choka (BesztSzj. 1189.); 1528 Tzokake [hn.] (MNy. 63: 15); 1604 Czóka (Szenczi Molnár: Dict.) J: ‹fn› 1 1215/ ? ’fekete tollazatú varjúféle madár | Dohle (Coloeus monedula turrium)’ # (↑), 1282 ’ua.’ (OklSz.); 2 1525 k. ’a verébszerűek rendjébe, a légykapók családjába tartozó vmely madárnem | eine zur Familie der Fliegenfänger gehörende Vogelgattung’ (MNy. 11: 82); 3 1876 ’a szem szivárványhártyáját körülvevő üvegszerű gyűrű | glasartiger Ring um die Iris im Auge’ (Nyr. 5: 46); 4 1898 ’papnövendék 〈tréfás elnevezésként〉 | Seminarist 〈scherzhaft〉’ (Dobos: DiákSz.); 5 1907 ’varjú | Krähe’ (NyF. 38: 33); 6 1908 ’barna v. fekete hajú gyermek 〈tréfás elnevezésként〉 | dunkelbraun- oder schwarzhaariges Kind 〈scherzhaft〉’ (MNy. 4: 139); 7 1910 ’lúd | Gans’ (Nagy J.: CsökNyj. 50); 8 1920–1921 ’(idősebb) férfi 〈gúnyos megnevezésként〉 | (älterer) Mann 〈als spöttische Benennung〉’ (Nszt.); 9 1941–1942 ’kis fekete folt a birkán | kleines schwarzes Mal am Schaf’ (ÚMTsz.); 10 1950 k. ’holló | Rabe’ (Nyatl. feketevarjú a.); 11 1957 ’mocsári kosbor | Knabenkraut (Coloeus monedula turrium)’ (Bálint: SzegSz.) | ‹mn› 1 1825 ’a szivárványhártyáján fehér foltos szemű 〈ló〉; kékesfehér szivárványhártyájú 〈ló, marha, kutya〉 | an der Iris weiß gefleckt 〈Pferd〉; weiß-bläuliche Iris habend 〈Pferd, Rindvieh usw.〉’ (MNy. 26: 153); 2 1879 ’nagy és bizonytalan színű szemű | große Augen von unbestimmter Farbe habend’ (Nyr. 8: 189); 3 1937 ’sötétszőrű 〈szarvasmarha〉 | dunkel 〈Haare des Viehs〉’ (Bartha: Szín. 30)

Vitatott eredetű. | 1 Belső keletkezésű, egy onomatopoetikus eredetű fiktív tő származékának szófajváltása. |  ⌂  Egy -a képzős folyamatos melléknévi igenév főnevesülésével keletkezett; vö. →csusza, →hulla stb. Hasonló onomatopoetikus szavak: fr. choucas; miser-tatár čawka; stb.: ’csóka’. 2  Déli szláv vagy nyugati szláv jövevényszó. |  ≡  Blg. чaвкa; szbhv. čavka; cseh  (R.) čavka; szlk. čavka: ’csóka’ [onomatopoetikus eredetű]. ▣  ⌂  A főnévi 3., valamint a melléknévi 1., 2. jelentés a csóka világos szemszínével függ össze, és a csókaszemű  (1585: Cal. 457) összetételre megy vissza. A főnévi 4., 6., 9. jelentés és a melléknévi 3. jelentés a csóka tollazatának sötét színe alapján keletkezett. A főnévi 8. jelentés tréfás-gúnyos metafora. A főnévi 7. és 10. jelentés keletkezésmódja nem világos.  ⌂⇒  A magyarból: rom. ciocă, ceucă ’ua.’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 616; TESz.; EWUng.→ csókol