csobán² × A: 1579 cyobant (BudBLev. 1: 176); 1634 Chiaban (Kakuk: ÉlOsm. 110); 1666 Czobán (Kakuk: ÉlOsm. 110); 1722 Tsobány [hn.] (SzT.) J: 1 1579 ’juhász | Schäfer’ (↑); 2 1861 ’juhászkutya | Schäferhund’ (MNyszet. 6: 370)
Oszmán-török jövevényszó, román közvetítéssel is. | ≡ Oszm. c̦oban ’juhász; pásztor’; – vö. még rom. cioban ’pásztor; pásztorkutya’. Az oszmánban az újperzsa šabān, šubān ’juhász, pásztor’ átvétele. ≋ Megfelelői: újgör. τσoπάνης; le. czaban; or. чaбaн; stb.: ’ua.’. ⌂ A román közvetítésre főleg az utal, hogy a szó a keleti magyar nyelvváltozatok szava.
☞ MNy. 37: 263; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 110; EWUng.