csiriz A: 1647 Csirész [?✐] (NySz.); 1673 csirézzel (NySz.); 1708 Tsiríz (Pápai Páriz: Dict. 277); 1792 tsirisz (Nszt.); 1796 tsirizzek (NSz.); 1833 k. Tsiliz (NSz.); nyj. csirëszt (ÚMTsz.) J: 1 1647 ’cipész ragasztószere | Kleister’ # (↑); 2 1875 e. ’a sületlen kenyér szalonnás rétege | Schlief’ (MTsz.); 3 1898 ’tejbekása | Milchbrei’ (Dobos: DiákSz.)
Oszmán-török jövevényszó, esetleg szerbhorvát közvetítéssel is. | ≡ Oszm. c̦iriș ’csiriz, enyv’; – vö. még szbhv. čiriš, ćiriš ’ua.’. Az oszmánban az újperzsa sirīš ’ua.’ szóból. ≋ Megfelelői: blg. чиpиш; rom. (N.) ciriș; stb.: ’ua.’. ⌂ A szóvéghez vö. →csausz. – A 2., 3. jelentés metafora. ⌂⇒ A magyarból, részben esetleg visszakölcsönzésként: szbhv. čiriz; szlk. čiris, (N.) čiriz; stb.: ’csiriz, enyv’.
☞ EtSz.; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 109; EWUng.