csiribiri × A: 1708 csiribiri-lovak [✐] (Pusztai); nyj. czire-bire (ÚMTsz.) J: 1 1708 ’hitvány; aprócseprő, kicsi | gering; kleinwinzig’ (↑); 2 1891 ’sokat beszélő | geschwätzig’ (Nyr. 20: 45)

Valószínűleg olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Ol.  (mil.), (piem.), (tr.), (vel.) ciribicòcola, ciribígola, ciribiric̀ocola ’ostoba, tökfilkó (tréfás)’, (val.) ciribècola ’üres fecsegés; szószátyár, fecsegő ember’, (com.) ciribiciàcola’könnyelmű, meggondolatlan, butácska kislány’, ciribít ’bohóc, bolondos, hóbortos fickó, különc’, (N.) ciribiribín ’‹kezdő refrénként›’ [hangutánzó-hangfestő eredetű].  ≋  Hasonló hangutánzó-hangfestő szavak: vog.  (R.) sirä-pirä ’kicsi; kacat, holmi, törmelék’; votj.  (M.) č́ị̑ri-pị̑ri ’ua.’; ném.  (St.) tschuri-muri ’kapkodó, szórakozott ember, hebehurgya, kelekótya’.  ⌂  Bizonyára a Magyarországon fellépő olasz komédiások terjesztették el. A 2. jelentés keletkezéséhez valószínűleg a →csiricsáré megfelelő jelentése is hozzájárult.  ∼  Idetartoznak: csiricsankó ’(kis) csacsi, kisfiú, tacskó, legényke’  (1696: SzT.); csiripár ’apró, csöppnyi, icipici’  (1835: SzT.).  ⌂  A (N.) csuri-buri  (ÚMTsz.) vagy a csiribiri-ből keletkezett játszi szóalkotással vagy egy ettől független ikerszó.  ⚠  A csiribiri magyar ikerszóként való magyarázata nem meggyőző.

☞ TESz.; EWUng.