csipke² A: 1535 chypkes [sz.] (OklSz.); 1660 ? csepkés [sz.] (Radvánszky: Csal. 2: 336); 1714 csepkével (SzT. csipke¹ a.); 1734 Csűpkes [sz.] (SzT. aranycsipkés a.); nyj. sípke (ÚMTsz.); csitke (ÚMTsz.) J: 1 1535 ’cakkos 〈ruha〉szegély | gezackter Rand’ (↑); 2 1576 ’csipkedísz 〈ruhán〉 | Spitze 〈an Kleidern〉; zackiger Vorsprung’ # (SzT.); 3 1734 ’cakk | Zacke’ (MNy. 57: 488); 4 1735 ’csipkedíszítmény 〈építészetben〉 | Spitzornament 〈in der Architektur〉’ (SzT.) Sz: csipkés 1535 (↑) | csipkéz 1604 Csipkézet (Szenczi Molnár: Dict.)
Belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban bizonytalan. | 1 Elvonás. | ⌂ A csipked ’(meg)csíp, csípked’ (→csíp) szóból keletkezett. A megnevezés azon alapulhat, hogy a hálóhoz hasonló, gyakran ollóval elkészített, lyuggatott csipke valamiféle megtépkedett, lecsipkedett dologra emlékeztet. 2 Jelentéselkülönülés. | ⌂ A →csipke¹ szóból jött létre. A megnevezés a tüskék és a hegyes, fogazott szélű ruhaszegély, ill. cakkozott szegélydísz közötti hasonlóságon alapulhat. ▣ ≋ Hasonló szemlélethez vö. ném. Spitze ’hegyes, cakkozott kiálló rész, nyúlvány; csücsök’; fr. point ’szúrás, döfés, csúcs, hegyes vég’; stb. ⌂ A 2. jelentés lehetett az eredeti. ⌂⇒ Valószínűleg a magyarból: blg. (N.) чíпкa; szbhv. čipka, čipke [többes szám]; szlk. čipka; stb.: ’csipke ‹ruhán›’. ⚠ A →csíp-ből, -ke kicsinyítő képzős származékszóként való magyarázata téves.