csipke¹ A: 1113 ? cipicas [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 273052); 1246/ chipke-bokor (Wenzel: ÁÚO. 7: 213); 1305 Chypka (OklSz.); 1799 Sipke gyümölts (NSz.); 1863 Csipnye-bokor, Csüpke (Kriza [szerk.] Vadr. 494); nyj. bicske, csitke (MTsz.); Sípkȧ (Nyr. 43: 142) J: 1 1113 ? ’csipkebogyó | Hagebutte’ (↑), 1246/ ’ua.’ (↑); 2 1113 ? ’vadrózsa | Hagerose’ (↑), 1264 ’ua.’ (OklSz.); 3 1753 ’tövis | Dorn’ (NSz.) Sz: csipkés 1113 ? [hn.] (↑); 1550 k. czÿpkees ‹fn› (KolGl.)

Valószínűleg bolgár vagy szlovák jövevényszó. |  ≡  Blg. шипкa ’csipkebogyó; csipkebogyóbokor’ [< blg. шип ’tövis, tüske, fullánk; csúcs, hegyes vég’; stb.] vagy szlk. sípka ’csipkebogyó’ [< szlk. šíp ’nyíl(vessző); csipkerózsa’]. Vö. még óe. szl. šipъkъ ’(csipke)rózsa’; or. шипoвинк ’csipkebogyóbokor’; stb.  ⌂  A szó eleji szláv š > m. cs hangváltozás a szláv jövevényszavakban szokatlan. – A bicske változat hangátvetéssel keletkezett. A 3. jelentéshez vö. cseh šipka ’nyilacska’, (R.) ’tövis, tüske, fullánk’.  ∼  Idetartoznak: csiggenye ’csipkebogyó; csipkebogyóbokor’  (1831: Kreszn.); csipkenye ’ua.’  (1836: Kassai: Gyökerésző 5: 185); ezek a →berkenye, gelyegenye (→galagonya) stb. növénynevek hatására keletkeztek.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 615; TESz.; EWUng.→ csipke²