csíny A: 1594 e. chynt (Balassi: Camp. 30); 1643 csínyt [✐] (LevT. 2: 239); 1761 tsinokra (NSz.) J: ’bosszantó v. mulattató, pajkos cselekedet, tett | übermütiger Streich’ #
Szóhasadás eredménye. | ⌂ A →csín ’mód, trükk, fortély’ szóból keletkezett, szóvégi palatalizációval. A szó belseji palatális magánhangzós és a szóvégi ny-es változatok csak a 19. sz. második felében szilárdultak meg. A szónak eredetileg pejoratív értelme volt. – Az államcsíny ’államcsíny, puccs’ (1851: NSz.) összetétel tükörfordítás a ném. Staatsstreich ’ua.’ alapján; a magyarban az →állam és csíny szavakból áll.
☞ EtSz. csín a.; Kniezsa: SzlJsz. 134; Grétsy: Szóhas. 133; TESz.; EWUng.→ csín