csintalan A: 1273 Chyntolon [szn.] (OklSz.); 1348 Chyntalan [szn.] (OklSz.); 1518 k. Cÿ̄talan (PeerK. 338); 1843 csinytalan (NSz.); 1844 Csínytalan (NSz.) J: 1 1273 ? ’züllött, léha, aljas | unzüchtig, niederträchtig’ # (↑), 1518 k. ’ua.’ (↑); 2 1273 ? ’nyugtalan, pajkos, vidám | unruhig, ausgelassen’ # (↑), 1604 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1273 ? ’zilált, rendetlen | unordentlich’ (↑), 1604 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: csintalankodik 1604 Czintalankodom (Szenczi Molnár: Dict.)
Származékszó. | ⌂ A →csín ’rend, mód, trükk, fortély’ szóból -talan melléknévképzővel keletkezett. A szó leginkább egy személy viselkedésére, modorára vonatkozott. ∼ Az alapszó további, hasonló értelmű, melléknévképzős származékszava: csínatlan ’rendetlen; ügyetlen, tehetetlen’ (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 16).
☞ TESz. csín a.; EWUng.→ csín