csinos A: 1604 Czinos (Szenczi Molnár: Dict.); 1613 csinyosban (NySz.); 1636 tsinnyosságára [sz.] (NySz.); 1750 tsínos (NSz.) J: 1 1604 ’elrendezésében, külsejében tetszetős | wohlgeordnet’ (↑); 2 1604 ’kecses, bájos, kedves, szelíd | anmutig, ruhig’ (↑); 3 1613 ’takaros, szép, rendes; kedves, bájos | hübsch; nett’ # (↑) Sz: csinosít 1604 Czinoſitom (Szenczi Molnár: Dict. Tranquíllo a.) | csinosodik 1792 Tsínoſodni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.)
Származékszó. | ⌂ A →csín ’rend, mód; csinosság, tetszetősség’ szóból keletkezett -s melléknévképzővel.
☞ TESz. csín a.; EWUng.→ csín