csinnadratta A: 1860 csindaratta-bummaratta (NSz.); 1866 csindedaratta (NSz.); 1877 Csintaratta (MNy. 68: 336); 1879 csinnaratta (NSz.); 1881 csinnadratta (Nszt.); 1890 csinadrattát (Nszt.) J: ‹fn› 1 1860 ’hangos zene | überlaute Musik, Tschintarata’ (); 2 1881 ’zaj; lárma | Geräusch; Lärm’ () | ‹isz› 1881 ’figyelemfelkeltő szóként v. hangos zene zajának utánzására | 〈Schallw für Klimbim, für überlaute Musik〉’ ()

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Tschintarata ’túlságosan hangos zene’, (B.) tschinnadra ’ua.; hangos rézfúvós zene’, tsching taratata ’‹a rézfúvós zene jellegzetes hangjának utánzására›’ [hangutánzó-hangfestő].  ∼  Idetartoznak: csintadra ’csinnadratta’  (1872: NSz.); csindara ’‹a rézfúvós zene jellegzetes hangjának utánzására›’  (1881: Nszt.); ezek vagy a bécsi németből () kerültek át vagy a magyarban szóösszerántással keletkeztek.

TESz.; Kelemen J.: Mondsz. 73; EWUng. csim-bum