csimasz × A: 1198 ? cimoʒ [szn.] (MNL (OL) Dl. 40001); 1211 ? Chymoz [szn.] (PRT. 10: 512); 1405 k. chimaz (SchlSzj. 1713.); 1578 csima [✐] (NySz.); 1604 Csimmaz (Szenczi Molnár: Dict.); 1830 Csömöz (TudGyűjt. 7: 119); 1838 Csemezszagú (Tsz.); nyj. csimmag (Nyr. 26: 329) J: 1 1405 k. ’szúnyog | Mücke’ (↑); 2 1525 k. ’poloska | Wanze’ (MNy. 11: 82); 3 1525 k. ’egy fajta csillogó, fényes bogár | Art glänzender Käfer’ (Gl.); 4 1719 ? ’pajor; féreg | Engerling; Ungeziefer’ (SzT.), 1784 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 79)

Bizonytalan eredetű, esetleg olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Vö. ol.  (v.-ven.) ćímαṣ ’ágyi/házi poloska’, (vel.) cìmese ’krizantémpoloska’, (ver.) c̦ìmeso ’ágyi/házi poloska’, (svájci) ćímnaș ’ua.’, – ol. cimice ’ua.’ [lat. cimex, cimicem [tárgyeset] ’ua.’].  ⌂  A szóvégi g-s változat a →mag népetimológiai hatására keletkezhetett. Az ’ágyi/házi poloska’ jelentést a középkori magyar városok olasz lakossága terjeszthette el. A 3. jelentés az ágyi/házi poloskára is vonatkozhat. A sokkal korábbi szúnyog jelentés keletkezése viszont tisztázatlan. A bizonyosan sokkal későbbi 4. jelentés metaforán alapul.

☞ EtSz.; Nyr. 88: 25; TESz.; EWUng.→ csincsilla