csiklik [1] A: 1211 ? Ciquilou [sz.] [szn.] (PRT. 10: 510); 1214/ ? Cicolou [sz.] [szn.] (VárReg. 329.); 1766 tsikolják (NSz.); 1777 csikló [sz.] (Nszt. csiklik¹ a.); 1816 Tsiklik [▽] (Nszt. csiklik¹ a.) J: 1 1766 ’csiklandoz | kitzeln’ (↑); 2 1777 ? ’viszket | jucken’ (↑), 1816 ’ua.’ (↑) Sz: csikló 1211 ? [szn.] (↑); 1777 ’női szeméremtest része | Kitzler’ (↑)

csikland A: 1577 k. chÿklandÿk [□] (OrvK. 361); 1577 k. chÿklangÿa [d-j] (OrvK. 248); 1585 Tsiklondom (Cal. 1070); 1717 e./ csiklándja (NySz.); 1777 csiklantsa (Nszt. csiklik¹ a.) J: 1 1577 k. ’csiklandoz | kitzeln’ (↑); 2 [ ~ik] 1577 k. ’viszket | jucken’ (↑) Sz: csiklandós 1577 chyklandos (KolGl.) | csiklandoz 1584 csiklandoz (NySz.)

A szócsalád alapja, csiklik fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű. Végződése -l gyakorító képző.

A csikland származékszó. |  ⌂  A csiklik-ből keletkezett -nt ~ mt mozzanatos képzővel; az -nd-hez vö. →fecskend, →örvend (→öröm).

A szócsaládhoz még |  ≂  A rokon nyelvekben találhatók hasonló szavak (vö. cser.  (KH.) tsəγə·lte-; lapp  (N.) čâǥâldut'te-: ’csiklandoz, viszket’), amelyeknek idetartozása ezek esetleges hangutánzó-hangfestő eredete miatt kétséges.  ∼  Idetartoznak: (N.) csiklint ’csiklandoz, viszket’  (MTsz.).

☞ MSzFE. csikland a.; TESz. csikland a., csikló a. is; MNy. 70: 85; EWUng.