csésze A: 1395 k. cheʒew (BesztSzj. 835.); 1498 Cheze (OklSz.); 1528 chese (OklSz.); 1577 czięze (KolGl.); nyj. csézi (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’ivóedény | Trinkschale’ # (↑); 2 1560 k. ’mosdó(kagyló) 〈a templomban〉 | Waschbecken 〈in der Kirche〉’ (GyöngySzt. 1776.); 3 1792 e./ ’a virág csészelevelei | Blumenkelch’ (NSz.); 4 1813 ’mérlegserpenyő | Waagschale’ (Nszt.)
Jövevényszó egy szláv nyelvből, valószínűleg a csehből. | ≡ Cseh číše, (R.) čiešě; – óe. szl. čaša; szbhv. čaša; or. чaшa; stb.: ’pohár, ivóedény’ [tisztázatlan eredetű]. ⌂ A csésze alak elhasonulással keletkezett; vö. →cseresznye. A 2. jelentés metafora. A 3., ill. 4. jelentés valószínűleg a lat. calix ’pohár’, (tud.) calyx ’csésze ‹virágé›’, ill. a ném. Schale ’csésze; mérlegserpenyő’ hatását tükrözi.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 131; TESz.; EWUng.