cserpák × A: 1687 csepak [ɔ: cserpak] (MNy. 79: 510); 1731 Cserpák (OklSz. Pótl.); nyj. csërpâk (MTsz.) J: 1 1687 ’merítőedény | Schöpfgefäß’ (↑); 2 1893 ’ivóedény | Trinkgefäß’ (Nyr. 22: 33)
Szlovák és ukrán jövevényszó. | ≡ Szlk. črpák, (N.) čerpák; ukr. чepпaк: ’merítőedény’ [vö. szlk. čerpať, ill. ukr. чepпaти: ’mer(ít)’]. Vö. még le. czerpak; or. чepпaк; stb.: ’merítőedény’. ⊚ Észak-, északkelet-magyarországi tájszó. ⌂ – A szlovák alapszó is bekerült a magyarba: cserpál ’mer(ít)’ (1895: Nyr. 24: 480).
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 130; TESz.; EWUng.→ cserép