cserkesz A: 1555 cherkezek (Kakuk: ÉlOsm. 104); 1597 cserkesz [?✐] (EtSz. 3. cserkesz a.); 1604 Czerkeʃʒ (Szenczi Molnár: Dict.); 1805 cserkësz (Nszt.) J: ‹fn› 1555 ’cserkesz ember | Tscherkesse’ (↑) | ‹mn› 1832 ’a cserkeszekkel kapcsolatos, rájuk vonatkozó | tscherkessisch’ (NSz.)
Oszmán-török eredetű. | ≡ Oszm. C̦erkez [ejtsd: čerkes] ’cserkesz ember’ [újperzsa čarkas, čirkas ’ua.’ < osz. cærgæs ’sas’]. ≋ Megfelelői: ném. Tscherkesse; fr. tscherkesse; or. чepкec; stb.: ’cserkesz ember’.
☞ EtSz.; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 104; EWUng.