cserge × A: 1331 cherge (NyK. 73: 66); 1604 Sergelepel (Szenczi Molnár: Dict. Sipárium a.); 1755 Csérge (SzT.); 1763 csörge (EtSz.); nyj. csërga (MTsz.) J: 1 1331 ’durva gyapjúszőttes; szőnyeg | grobes Wollgewebe; Teppich’ (↑); 2 1429 ’sátor | Zelt’ (OklSz.); 3 1585 ’pokróc, takaró | (grobe) Decke’ (Cal. 1009)
Vándorszó. | ≡ Oszm. c̦erge ’sátor’; rom. cergă ’durva pokróc, (gyapjú)takaró’; albán tsergë ’ua.; rongysátor’; blg. чepгa ’vastag gyapjúszőttes, szőnyeg; cigánysátor’; szbhv. čerga ’cigánysátor’, (R.) ’takaró’ stb. Forrása: bizonytalan, esetleg lat. serica [többes szám] ’selyemszövet’ (vö. →selyem). ⇒⌂ A magyarba leginkább a vlach pásztorkodás szóelemeként került át, román közvetítéssel (1., 3. jelentés); oszmán vagy szerbhorvát közvetítéssel (2. jelentés).
☞ EtSz.; Nyr. 42: 225; Kniezsa: SzlJsz. 611; TESz.; EWUng.→ selyem