csepűrágó A: 1857/ csöpürágókat (NSz.) J: 1 1857/ ’komédiás | Possenreißer’ (); 2 1888 ’tűznyelő, késdobáló | Feuerfresser, Messerschlucker’ (NSz.)

Szófajváltással keletkezett összetett szó. |  ⌂  Főnevesüléssel jött létre a →csepű + rágó ’rágó, rágcsáló’ (→rág folyamatos melléknévi igeneve) szavakból, tárgyi, jelöletlen alárendeléssel. A 2. jelentés lehetett az eredeti.  ∼  Hasonló összetételek ugyanezzel az első taggal: csepűevő ’vásári mutatványos’  (1823: NSz.); csepűfaló ’tűznyelő’  (1823: NSz.); csepűnyelés ’bűvészmutatvány, szemfényvesztés’  (1823: NSz.). – Rokon értelmű szó: kócrágó ’a meggyújtott kócot szájába vevő vásári komédiás’  (1823: NSz.). Összetett szó, részben hasonló jelentéssel a németben: Feuerfresser.  ≁  Ugyanezekből a tagokból, de a szótól függetlenül keletkeztek:  csepűrágó ’fecsegő, pletykálkodó’  (1842: NSz.).

TESz.; EWUng. csepű, rág