csempesz ∆ A: 1221 ? Chempez [szn.] (PRT. 1: 651); 1702 csempességre [sz.] (NySz.); 1723 Csempesz (NySz.); 1784 tsempes (Baróti Szabó: KisdedSz. 82) J: ‹mn› 1 1702 ’csalárd; hamis | betrügerisch; falsch’ (↑); 2 1900 ’formátlan, alaktalan, görbe | unförmig, krumm’ (ÚMTsz.) | ‹fn› 1833 ’csempész | Schmuggler’ (NSz.)

csempe² × A: 1463 ? Chempe [szn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 139); 1784 tsempe (Baróti Szabó: KisdedSz. 81); 1875 csömpe (Nyr. 4: 284); 1888 csemfe (Nyr. 17: 477); nyj. csëmpe, fendzse (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1784 ’csalárd; ravasz; hazug | tückisch; schlau; lügnerisch’ (↑); 2 1838 ’ferdeszájú | schiefmäulig’ (Tsz.); 3 1875 ’csorba | schartig’ (Nyr. 4: 284); 4 1957 ’pisze orrú | stumpfnasig’ (MNyj. 4: 178) | ‹fn› 1888 ’csorba rész | Scharte’ (Nyr. 17: 417)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a csempesz ismeretlen eredetű. |  ⌂  A csempesz alak lehetett az eredeti; a csempes változathoz vö. →csendes. A főnévi jelentés feltehetőleg a →csempészet, →csempész hatására keletkezhetett.

A csempe² elvonás. |  ⌂  Feltehetőleg a csempesz-ből való elvonással jött létre.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Eredetileg mindkét szó valamiféle testi hibára, hiányra, fogyatékosságra hívhatta fel a figyelmet.  ∼  Idetartozik: (R.) csemp ’ravaszság, furfang, csel, csalás, megtévesztés, szélhámosság’  (1808: Sándor I.: Toldalék); ez ugyancsak a csempesz-ből való elvonással keletkezett.  ⚠  A →csempe¹ szócsaládjával való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ EtSz. csempes a.; TESz. csempe² a., csempes a.; EWUng.→ csempészet