csapzott A: 1773 öszve tsapzott (MNy. 70: 94); 1792 tsapódzott (Baróti Szabó: KisdedSz. Tsepzett a.) J: ’nedves, nyirkos és zilált, borzas | naß und zerzaust’ #

Származékszó. |  ⌂  A (R.) csapózik ’összekuszálódik’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz. Tsapó a.) szóból -t > -tt befejezett melléknévi igenévképzővel. A csapózik levezethető a →csap¹ szóból -ózik ~ -ódzik visszaható igeképzővel. A csapzott alak az eredeti csapózott() változatból keletkezett, második nyílt szótagbeli hangzókieséssel.

EtSz. 4. csap a.; TESz.; EWUng. csap¹