csápol × A: 1791 csápolván [sz.] (Nszt.) J: ’csapkod | (herum)schlagen’

Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó. |  ⌂  Az alapszó talán a csáp, amely a (R.) →csap¹ ’csap, ver, üt’ változata. A szóvég gyakorító képzőnek tűnik.

EtSz.; TESz.; EWUng.