csanak × A: 1209 ? Sonok [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 410); 1235 ? Chonuk [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 496); 1344 Chanak [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 547); 1367 Chanak (OklSz.); 1838 csanyak (Tsz. Cserpák a.) J: 1 1209 ? ’kehely | Becher’ (↑), 1367 ’ua.’ (↑); 2 1792 ’fa merítőedény | hölzernes od. irdenes Gefäß’ (Baróti Szabó: KisdedSz.)
Török, közelebbről valószínűleg kun jövevényszó. | ≡ CC. čanaq ’tálka, csésze’; – Kāšγ. čanaq ’fatál’; oszm. c̦anak ’cseréptál, cserépedény’; üzb. čånaq ’ua.’; stb. [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői: rom. (N.) ceanac; szbhv. čanak; or. (N.) чaнáк; stb.: ’fatál, serpenyő’.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 811; TESz.; Doerfer: TE. 3: 102; Ligeti: TörK. 315; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.