csalogány A: 1784 Tsalogány (Kazinczy: Lev. 1: 61) J: ‹fn› 1 1784 ’〈különféle énekes madarak megnevezéseként〉; pacsirta | 〈zur Benennung versch. Singvögel〉; Nachtigall (Luscinia megarhyncha)’ (↑); 2 1854/ ’szoprán énekesnő | Sängerin mit Sopranstimme’ (NSz.) | ‹mn› 1827 ’csalóka | trügerisch’ (NSz.)
Tudatos szóalkotásból eredő származékszó. | ⌂ A →csal ’csalogat, csábít(gat); becsap, rászed’ szóból keletkezett -g gyakorító képzővel és deverbális névszóképzővel. A megnevezés a csalogány kellemes, elbűvölő énekére utal. ∼ A madár hasonló, rokon értelmű megnevezései: csattogány (1841: Nyr. 26: 302), a csattog (→csattan) szóból; zenér (1841: Nyr. 26: 302), a →zene szóból; dalabáj (1841: Nyr. 26: 302), a →dal + báj (→bájos) szavakból. Mindegyik nyelvújítási szóalkotás.
☞ EtSz. csal a.; MNy. 54: 328; TESz.; EWUng.→ csal