curukk × A: 1600 k. Chiuruk (MNy. 84: 254); 1709 czrukkoltatnának [sz.] (Nyr. 66: 32); 1754 Czuruk (NSz.); 1808 Tzurukkolni [sz.] (NSz.); 1892 czurikkoltam [sz.] (NSz.); nyj. curük, szurikk (ÚMTsz.) J: ’vissza!, hátra! | zurück!’ Sz: curukkol 1709 [sz.] (↑)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) zruk, (T.) zrugg, – ném. zurück: ’hátra, vissza’ [< ném. (ófn.) ze ’-hoz, -hez, -höz ‹elöljáró szó›’ + rucke ’hát’]. ⌂ A változatok többszörös átvételre utalnak. A szó elsősorban az osztrák katonai nyelv közvetítésével került a magyarba.
☞ TESz.; EWUng.