culák × A: 1395 k. zulach (BesztSzj. 540.); 1647 czulákjához [?✐] (NySz.); 1669 Szulakia (MNy. 79: 510); 1816/ Szuláp (Kassai: Bef. 309) J: 1 1395 k. ’karó; cölöp | Pfahl; Pilote’ (↑); 2 1679 ’oszlop | Säule’ (SzT.); 3 1816/ ’ágas | mehrarmiger Pfosten’ (↑)
Valószínűleg származékszó. | ⌂ A →szil¹ ’vág, hasít’ szóból keletkezett -k névszóképzővel; az alaktanhoz vö. →ajándék, →fazék stb. A szó eleji c affrikálódással keletkezhetett; vö. →cipekedik, →szégye stb. A szóvégi p-s változat feltehetőleg a →cölöp hatására jött létre.