cizellíroz ∆ A: 1844 ciselirozva [sz.] (Nszt.); 1855 cizelirozott [sz.] (NSz.); 1900 czizellirozott [sz.] (NSz.) J: 1 1844 ’vmely kemény (fémes, kő stb.) anyagfelületet díszítés céljából vésővel finoman megmunkál | ziselieren’; 2 1892 ’aprólékosan kidolgoz 〈mondanivalót〉 | fein formulieren 〈Gedanke, Text〉’ (Nszt.)

cizellál A: 1874 ciselált (MNv. 1874. febr. 1.: 72); 1885 cizellált [sz.] (Nszt.); 1893 czizelált [sz.] (NSz.) J: 1 1874 ’vmely kemény (fémes, kő stb.) anyagfelületet díszítés céljából vésővel finoman megmunkál | ziselieren’ (↑); 2 1908 ’aprólékosan kidolgoz; árnyaltabbá tesz | fein formulieren; nuancieren 〈Gedanke, Text〉’ (Nszt.)

A szócsalád alapja, a cizellíroz német jövevényszó. |  ≡  Ném. ziselieren ’finoman, pontosan megmunkál, kidolgoz’ [< fr. ciseler ’ua.; fémre díszítést vés’ < fr. ciseau ’véső’].

A cizellál származékszó. |  ⌂  A cizellíroz-ból keletkezett képzőcserével; vö. →blamíroz, →flangíroz stb.

☞ EtSz. cizëlál a.; TESz. cizellál a.; EWUng.→ csízió