civakodik A: 1662 czibakodások [sz.] (Nyr. 73: 342); 1750 czivakottak [d-t] (MNy. 60: 222); 1792 tsivakodás [sz.] (NSz.); 1810 Tzivakodom [▽] (NSz.) J: ’veszekedik vkivel | zanken’
civódik A: 1662 czihódásokban [✐] (NySz.); 1668 Civodasra [sz.] (SzT.); 1763 szivódtok (NSz.); 1800 tzivódik [▽] (NSz.) J: ’veszekedik vkivel | zanken’
Onomatopoetikus eredetű szavak. | ⌂ A hangos veszekedés, zsörtölődés megjelenítésére keletkeztek. Eredetileg főleg madarak hangos civódását fejezhették ki. A tő a →cseveg, valamint a →csivikel szócsaládjának tövével függhet össze. A végződés gyakorító-visszaható képző. ∼ Idetartoznak: civolódik ’civakodik’ (1752: MNy. 70: 93); civalkodik ’ua.’ (1764: NSz.); ezek ugyanabból a tőből keletkeztek más gyakorító-visszaható képzővel. ⚠ A →cibál-lal való összefüggése kevésbé valószínű.