cirok [4] A: 1465 Cyrok (OklSz.); 1500 k. Czirk (CasGl. 66.); 1519 zyrokbol (JordK. 582); 1546 czyrak (I.OK. 10: 141); 1629 csirok [?✐] (EtSz.); 1742 Szoͤrek (MNy. 11: 322); 1775 Czirköles, Czirók, Csilköles (Nszt. cirköles a.); 1798 Tsírköles (Nszt. cirköles a.); 1805 czurok (EtSz.); 1895/ czirkot (NSz.); nyj. cirop (ÚMTsz.) J: 1 1465 ’〈különféle takarmánynövények, így különösen a köles, kukorica, tönköly neveként〉 | 〈als Benennung versch. Futterpflanzen, haupts. der Hirse, des Dinkels usw.〉’ (↑); 2 1596 ’főleg seprűkészítésre használt gazdasági növény | Mohrenhirse (Sorgum)’ (MNy. 58: 496)

 Szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. |  ≡  Szbhv. sirak, sijarak, (Kaj) sirok; szln. sirek, serka: ’cirok’ [< ol. sorgo, (mil.) sìrek ’ua.’ (lat. *suricum ’ua.’ < lat. syricum (granum) ’ua.’, tkp. ’szíriai (gabonaszem)’)].  ≋  Megfelelői: ném. Sorgho; fr. sorgho; stb.: ’cirok’.  ⌂  A cirok alak szó eleji sz > c affrikálódással jött létre. A cir és hasonlók a többes szám jeleként felfogott szó végi k elhagyásával keletkeztek. A szörek változat valószínűleg külön átvétel a kaj-horvátból. A szó főleg a 2. jelentésében él.  ⌂⇒  A magyarból származik a szlk. cirok ’ua.’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 116; I.OK. 10: 140; TESz.; EWUng.