cirmol × A: 1698/ cirmolnak (MNy. 64: 350) J: 1 1698/ ’korhol, gyaláz | schimpfen’ (↑); 2 1784 ’piszkossá tesz | bechmutzen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 89)

cirmos A: 1768 tzirmosok (NSz.) J: ‹mn› 1 1768 ’piszkos | schmutzig’ (↑); 2 1796 ’szürkés színű; szürkés alapon barnás csíkozású 〈állat, főleg macska〉 | katzengrau; getigert 〈Tier, haupts. Katze〉’ # (Nszt.); 3 1838 ’rossz hírű | berüchtigt’ (Tsz.); 4 1851 ’színes csíkokkal tarkázott 〈különösen alma, bab〉 | buntgestreift 〈Frucht od. Blume〉’ (Nszt.) | ‹fn› 1855 ’cirmos macska | getigerte Katze’ # (Nszt.)

cirom ∆ [4] A: 1784 tzirom (Baróti Szabó: KisdedSz. 89); 1897 cirmok (Nyr. 26: 531) J: 1 1784 ’piszok | Schmutz’ (↑); 2 1897 ’színes csík | farbiger Streifen’ (↑)

A szócsalád korábbi tagjai, a cirmol és a cirmos fiktív tőből keletkezett származékszók. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű. A végződés az -l igeképző, ill. az -s melléknévképző.

A cirom elvonás. |  ⌂  A cirmos-ból jöhetett létre.  ∼  Idetartoznak: (N.) szurmos ’piszkos, koszos’  (MTsz. szurmos a.), szirtos ’harántcsíkos, cirmos’  (OrmSz.); ezek a cirmos és a →szurtos szóvegyülésével keletkeztek.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A szócsaládnak a →szirony¹ szóból való magyarázata kevésbé valószínű.

☞ EtSz. cirom a.; Bárczi: SzófSz. cirmos a.; TESz. cirmos a.; EWUng.