cirill-

cirillbetű A: 1836 cyrill betűket (KritikaiL. 6: 88); 1845 cyril betük (MNy. 69: 495); 1855 czyrill betüket (IsmT. 6: 292) J: ’a görög unciális (gömbölyített) nagybetűknek elsősorban szláv nyelvekre alkalmazott változataként kialakult írásforma betűje | kyrillischer Buchstabe’ | cirillírás A: 1861 cyrill írás (Wenzel: ÁÚO. II: 394); 1893 Cirill irás (PallasLex.) J: ’a görög unciális (gömbölyített) nagybetűknek elsősorban szláv nyelvekre alkalmazott változataként kialakult írásformája | kyrillische Schrift’ | cirillábécé A: 1885 cirill abécét (BpHírlap 1885. nov. 4.: 3); 1959 cirill ábécé (ÉrtSz.) J: ’a görög unciális (gömbölyített) nagybetűknek elsősorban szláv nyelvekre alkalmazott változataként kialakult írásforma ábécéje | kyrillisches Alphabet’

Részfordítás előtagja. |  ⌂  A részfordítások német minta alapján keletkeztek; vö. ném. kyrillischer vagy (R.) zyrillischer Buchstabe, kyrillische Schrift, kyrillisches Alphabet. A német szókapcsolat jelzői része a gör. Κύριλλος [szn.]-re megy vissza, mivel ezt a viszonylag korai betűírást a szláv Kyrillos ~ Cyrillus apostol (826 k.–869) nevével kapcsolták össze.  ≋  Megfelelői: ang. Cyrillic alphabet; fr. alphabet cyrillique; stb.: ’cirill ábécé’.  ∼  Idetartozik: cirilliánus (betű) ’cirill ‹betű›’  (1757: MNy. 74: 508), amely a →dominikánus, →lutheránus stb. analógiájára keletkezhetett.

TESz.; EWUng. ábécé, betű, ír¹