ciráda A: 1695 czirádáját (Horváth M.: NEl.); 1768 Tzirrádák (MKsz. 103: 100); 1789 tzirodát (Nszt.); 1803 tzíráda (Márton J.: MNSz.–NMSz. Figŭr a.) J: 1 ’kacskaringós díszítmény 〈tárgyon, építményen〉 | Schnörkel 〈an einem gegenstand, Gebäude〉’ (↑); 2 1885 ’(üres, tartalmatlan) szófordulat | leere Phrasen’ (Nszt.); 3 1892 ’díszítő motívum 〈zenében, táncban〉 | Ziermotiv 〈Musik, Tanz〉’ (Nszt.) Sz: cirádás 1789 Czirádás (MNy. 78: 126)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Zierde ’dísz, ék(esség)’ [< ném. Zier ’szépség, pompa, dísz, ékesség’]. Vö. még ném. Zierat ’díszítmény, cifraság’. ⌂ A magyar hangalak a szó belseji mássalhangzótorlódás feloldásával és hanghelyettesítéssel keletkezett; ez utóbbihoz vö. →cérna, →ciha stb.
☞ MNy. 5: 35; EtSz.; Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.